Hiányszakmák 2.

A szakiskolába készülő tinédzser korosztály többségének nincs elképzelése arról, hogy milyen területen tanuljon tovább, milyen foglalkozást válasszon magának, sajnos többnyire a szülők is tájékozatlanok, hogy mit lenne érdemes tanulni. Ezért a legtöbb esetben a "divatszakmákat" választják a diákok, amiből egyébként így is túlképzés van, a hiányszakmák pedig éppen emiatt hiányszakmák is maradnak.

2011-ben az alábbiak számítanak hiányszakmának:
- agrárgazdasági gépszerelő
- ápolási asszisztens
- burkoló
- bútorasztalos
- elektronikai műszerész
- épületgépészeti csőhálózat-szerelő
- festő-mázoló-tapétázó
- gazda
- gépi forgácsoló
- hegesztő
- ács-állványozó
- géplakatos
- húsipari termékgyártó
- hűtő- és klímaberendezés-szerelő
- karosszérialakatos
- kőműves
- lótartó és lótenyésztő
- mezőgazdasági gépkarbantartó
- szabó
- szakács
- szerszámkészítő
- szociális gondozó
- villanyszerelő
- szerkezetlakatos

Nagyon nehéz ma megmondani, hogy milyen szakmákra lesz szükség öt év múlva, ezért célszerű körülnézni a munka-erőpiacon, hogy mit is lenne érdemes tanulni. A helyi munkaügyi központok, kirendeltségek viszonylag napra készen fel tudják sorolni, mégpedig régiókra bontva, hogy melyek számítanak hiányszakmának.
A gépészeti szakmacsoporton belül (pl. forgácsoló, hegesztő) szinte mind hiányszakma. A szociális vagy az ún. segítő szakmákra is mindig lesz igény.

Nyugat-dunántúli körkép

Zala megyében 2010 őszétől működik a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal megyeszékhelyi pályaorientációs irodája. Itt az egyénileg hozzájuk forduló fiataloknak, felnőtteknek is segítséget nyújtanak döntés meghozatalában. Az előrejelzések szerint 2015-ig legnagyobb ütemben a könnyűipari és az élelmiszeripari ágazatokban várhatóak a leépítések. Az országos adatok szerint jelenleg túlképzés mutatkozik a pedagógus, a művészeti és kommunikációs pályákon, de kevés szakembert bocsátanak ki a gazdasági, kereskedelmi, valamint a fém- és gépipari, az építőipari, műszeripari szakmákban. Ez azért is hátrány, mert a gépiparban jelentős hazánk nemzetgazdasági szerepe. A zalai régióban is - az országos viszonyokhoz hasonlóan - hiányoznak a hegesztők, a géplakatosok, szerszámlakatosok, mechanikai műszerészek, állványozók és ápolókból is több elkelne. A rendelkezésre álló országos, és a régióra is vonatkoztatható adatokból az is látható, hogy e pillanatban keresettek a feldolgozóipari, a vendéglátóipari és számítástechnikai munkakörök, valamint jól tudják hasznosítani diplomájukat a gépészmérnökök, a szoftverfejlesztő informatikusok és a közgazdászok is.
Valamennyi régióban tíz hiányszakmát határoz meg évente a regionális fejlesztési és képzési bizottság. Ezek a Dél-Dunántúlon jelenleg a hegesztő, a kőműves, a gépi forgácsoló, a gazda, a szerszámkészítő, az ács, állványozó, a burkoló, a karosszérialakatos, a villanyszerelő és az elektronikai műszerész.

Somogy megyében már útjára indult az a program, amelynek keretében a hiányszakmát tanuló diákok 10 000-30 000 Ft-os ösztöndíjat kaphatnak, ha 2,51 feletti a tanulmányi átlaguk, valamint igazolatlan órájuk nem haladja meg a tizet, s nincs folyamatban ellenük fegyelmi eljárás sem.
Több Somogy megyei középiskolás lépett elő családfenntartónak az elmúlt évben. Köszönhető ez annak, hogy valamilyen hiányszakmát tanulnak kiváló eredménnyel, s ezért havi akár 30 000 Ft-os ösztöndíjat is kaphatnak az államtól. E mellé még havi 20 000 Ft-ot fizethet a gyakorlati képzőhelyük, így akár 50 000 Ft-ot is "kereshet" a jól tanuló, szorgalmas diák, sok esetben biztosítva ezzel a család megélhetését. A szülők és a diákok egyre jobban érdeklődnek a program iránt.
A kormány 2 milliárd forintot biztosított a program megvalósítására 2010-ben, és mivel felfutó rendszerű támogatásról van szó, 2011-ben már 3,44 milliárd forintot biztosít a Munkaerőpiaci Alap e célra. A somogyi tapasztalatok szerint nem feleslegesen.
Az iskolák szerint, ha jól választják meg időről időre a hiányszakmákat, akkor mindenképpen sikeres lesz a program a jövőben is. A tanulók és a szülők is felismerték, hogy érdemes a megjelölt szakmát választani és jól tanulni. Nem ritka, hogy az iskoláktól kérnek tanácsot, miként bírhatnák rá gyermeküket, ha eljön otthonról, akkor valóban az iskolába menjen a diák.

A győri önkormányzat 2011-ben 150 millió forinttal támogatja a hiányszakmákat választó diákok továbbtanulását.

Források: www.sonline.hu, www.zalaihirlap.hu, www.kisalfold.hu

(KCs)

» Vissza a hírekhez